Aneszteziológiai háttér:
A műtétek előtt a betegeknek aneszteziológiai (“altató orvosi”) vizsgálaton kell részt venniük, ennek időpontja lehetőleg a műtéti időpontot megelőző 2-3 hétre essék. Az aneszteziológiai vizsgálathoz laboreredményekre, EKG készítésre és ha a páciens egyéb krónikus betegségekben szenved, akkor speciális szakorvosi vizsgálatokra (pl.: kardiológia, pulmonológia stb.) van szükség.
Az aneszteziológiai vizsgálat során az aneszteziológus orvos a rendelkezésére álló leletek (laboreredmény, EKG, szakorvosi leletek) birtokában felméri a beteg általános egészségi állapotát és ahhoz igazítottan javasolja a műtéthez szükséges megfelelő érzéstelenítési eljárást.
Műtét előtti pár nap:
Ha a páciens valamilyen véralvadást befolyásoló gyógyszert szed, akkor arról mindenképpen szólnia kell. Ezeknek a gyógyszereknek az átállítása nagyon fontos. Sok esetben – pl.: szívkoszorúér stent beültetése után, agyvérzés után, vagy tüdőembólia után – más szakágakban dolgozó kollégákkal kell egyeztetni a gyógyszerek hatásának felfüggesztése miatt. Magyarországon a leggyakrabban használt véralvadást befolyásoló gyógyszerek, a teljesség igénye nélkül: Warfarin, Syncumar, Clopidogrel, Atrombin, Zyllt. Ha a gyógyszerek átállítása nem történik meg idejében, az jelentősen megnövelheti a műtétek közbeni vérzésveszélyt! Ebben az esetben a műtétet halasztani kényszerülünk egészen addig, amíg az átállítás meg nem történik.
Az operálandó terület és környezetének védelme nagyon fontos. Amennyiben ugyanis seb keletkezik a műtéti területen, vagy annak környezetében, az jelentőse növeli a műtét utáni időszakban kialakuló esetleges sebgennyedések lehetőségét! Ebben az esetben a műtétet halasztani kényszerülünk egészen addig, míg a seb meggyógyul.
Műtét utáni első pár nap:
A műtéti területben az esetek egy részében kivezető csöveket, úgynevezett draineket hagyunk hátra, melyek az esetleges utóvérzéseket vezetik el. Ezeket az 1., vagy a 2. napon eltávolítjuk.
A műtét utáni időszakban, a varratszedés idejéig, elsősorban a megfelelő sebgyógyulásra koncentrálunk. Persze az induló gyógytorna gyakorlatok már ekkor elkezdődnek, mégis nagyon fontos az operált végtag pihentetése, az alsó végtag felpolcolása, esetleges tehermentesítése mankózással, a felső végtag megfelelő rögzítőben történő viselése.
Fontos a műtéti terület jegelése, melyet ruhába csomagolt jéggel, jégzselével javasolt végezni kb. 10-15 percig. Ezt 1-2 óránként ismételni kell.
Nagyon fontos a felírt mélyvénás thrombózist megelőző injekciók alkalmazása, melyet a betegek már a kórházban megtanulnak saját maguknak beadni. Ezek a készítmények speciális, nagyon vékony és rövid tűkkel vannak szerelve, így beadásuk nem jár érdemi fájdalommal. A szükséges időtartamról mindig a műtét nagysága alapján döntünk.
Az első pár napban előfordulhat hőemelkedés, melyet elsősorban a műtét területén kialakult kisebb vérömlenyek lebomlása okoz. Ezért az első időszakban sokszor javasoljuk fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők alkalmazását, melyek a műtéti területen keletkező kisebb vérömlenyek lebomlása révén kialakult gyulladásos reakciók mérséklésére szolgálnak.
Szövődmények:
Sajnos a sebészi eljárásoknak lehetnek szövődményei is, melyek ugyan csak az esetek kis százalékában alakulnak ki, de érdemes tudni róluk. Ezek a szövődmények a súlyosságuktól függően elnyújtják a gyógyulást és sokszor a kórházi tartózkodást is.
Előfordulhat a műtéti terület bevérzése mind az izomzat mind pedig az izületek területén. Ilyenkor különböző nagyságú vérömleny helyezkedik el az izmok között, vagy az izületen belül. A kisebb mennyiségek felszívódnak megfelelő kímélet, gyógyszeres kezelés és jegelés hatására, sebészi beavatkozást nem igényelnek. A beteg ezek mellett haza engedhető. Azonban a nagyobb méretű vérömlenyek esetén esetleges izületi csapolásra, vagy a vérömleny ismételt műtéti körülmények között történő kiürítésére kényszerülünk.
Előfordulhatnak egyéb sebgyógyulási zavarok is, melyeket a műtéti terület esetleges baktériumok által történt fertőzése okoz. Ezek lehetnek felületesek, melyek inkább csak a bőr felső rétegét érintik és antibiotikumos kezelésre, pihentetésre és jegelésre javulhatnak. De sajnos előfordulhat a mélyebb rétegek baktériumok által okozott gyulladása, gennyedése is, melyek során mindenképpen ismételt műtéti ellátás, vénás antibiotikumos kezelés szükséges. A mélyebb rétegek gyulladása mindig jelentősen meghosszabbítja a kórházi tartózkodást, akár heteket is igénybe vehet.
A mozgásszervi műtétek után előfordulhat, hogy az érintett izület mozgásai jelentősen korlátozódnak, melynek oka részben lehet a műtéti területet érintő fokozott hegesedés, másrészt az emberek eltérő fájdalomtűrő képességéből adódó esetleges csökkent mobilizálás, a gyógytornák elhanyagolása. Ezért rendkívül fontos a gyógytorna megfelelő gyakorisággal és szabályosan történő végzése.