Elülső keresztszalag szakadás

A térdizület stabilitásért alapvetően négy megkülönbözetett szalag és megannyi izom és egyéb inas képlet a felelős.

Sérülésük esetén az izület stabilitása megbomlik, instabillá válik. Természetesen mindegyik szalagot és egyéb stabilizáló izmokat is érhet sérülés, sőt van, hogy egyszerre több is sérül. De leggyakrabban ezek közül az elülső keresztszalag szenved sérülést. Az elülső keresztszalag szakadása során, mint azt már korábban említettem, más képletek is sérülhetnek a térdben, például az oldalszalagok, vagy a holdasporcok. Ezen sérülések leggyakrabban sportbalesetek kapcsán jönnek létre, de időnként elegendő egyetlen „hétköznapi” rossz mozdulat is, melynek következtében a szalag elszakad.

Tünetek:

• erős izületi fájdalom
• a fájdalom terhelésre fokozódik
• hirtelen kialakuló térdizületi duzzanat a sérülés után
• a fájdalom és a duzzanat miatt az izület mozgásai korlátozottá válnak

Diagnosztika:

• Friss esetben az izület a fájdalom miatt csak korlátozottan vizsgálható, ilyenkor elsősorban azt kell megítélni, hogy az oldalszalagok nem sérültek-e. Amennyiben az oldalszalagok sérülése is felmerül, úgy a kezelés menete az instabilitás mértékéből adódóan nagyon szerteágazó lehet.
• Amint a sérülésből adódó fájdalmak intenzitása pár nap alatt csökken, az izület már könnyebben vizsgálhatóvá válik. De sokszor a betegek csak hetekkel, hónapokkal a sérülés után jönnek orvoshoz, ilyenkor még egyértelműbben megállapítható az elülső keresztszalag szakadás ténye.

Fizikális vizsgálat:

• a beteget megkérjük vegye le a nadrágját
• az izomtömeg felmérése
• fájdalmas pontok kitapintása
• a mozgástartomány vizsgálata
• speciális, a szalagok stabilitására és az izmok működésére, a holdasporcok érintettségére vonatkozó tesztek elvégzése

Képalkotó vizsgálatok:

• Röntgen felvétel minden esetben szükséges, általában 3 irányú felvételt készítünk a térdről, az esetleges csontos eltérések, sérülések kizárására.
• MRI vizsgálat azokban az esetekben szükséges, ahol felmerül az elülső keresztszalag szakadáson kívül egyéb képletek, pl.: holdasporcok, üvegporcfelszínek sérülésének lehetősége is.

Nem műtéti kezelés:

A kezelés menetét elsősorban a szakadás következtében kialakult instabilitás, vagyis az izületi bizonytalanság mértéke és ezen keresztül a beteg panaszai döntik el, illetve az, hogy a páciensnek milyen igényei vannak, mennyire aktív, mozgásban gazdag életet él?

Amennyiben úgy mérjük fel, hogy a szakadás következtében kialakult térdizületi instabilitás nem túl nagy mértékű és a betegnek nincsenek izületi bizonytalansággal járó panaszai, úgy elképzelhető, hogy csak megfelelő gyógytornát és izomerősítést javaslunk.

Műtéti kezelés:

Ha úgy értékeljük, hogy a szakadás következményeként jelentős mértékű térdizületi instabilitás alakult ki és a betegnek is vannak izületi bizonytalansággal járó panaszai, illetve a beteg aktív, mozgásban gazdag életet él úgy az elülső keresztszalag pótlásának műtéti megoldását javasoljuk.

Mivel az elülső keresztszalag a szakadás után nem képes a regenerációra, ezért a térdizület környezetéből egyéb helyekről kivett inakkal pótolhatjuk, amelyek teljesen beépülnek a korábbi eredeti keresztszalag helyére.

1. Csont-ín-csontos pótlás (BTB)

Ebben az esetben az inat a térdkalács alatt elhelyezkedő erős ínból nyerjük úgy, hogy az ín mindkét végén csontot is kiveszünk a térdkalácsból és a sípcsontból, ehhez az ín kivétele miatt a térdizület elülső felszínén kb. 8-10 cm-es metszést kell ejtünk. De magát a szalag beültetést arthroscoposan végezzük. A combcsont és a sípcsont állományába egy-egy furatot készítünk, ahová a korábban kivett inat behúzzuk. Az inat ezt követően a combcsontban és a sípcsontban csavarokkal rögzítjük.

2. Combhajlító inakkal történő pótlás (hamstring)

Ebben az esetben az inakat a comb belső oldaláról vesszük, melyhez csak kisebb kb. 3 centiméteres metszésre van szükségünk. Ezt követően a szalag beültetését szintén arthroscopos módszerrel végezzük. A combcsont és a sípcsont állományába egy-egy furatot készítünk, ahová a korábban kivett inakat behúzzuk. Az inat ezt követően a combcsontban és a sípcsontban rögzítjük.

Rehabilitáció:

Az első 2 hétben általában tehermentesítést javaslunk könyökmankók segítségével. Amennyibben műtét közben úgy ítéljük meg, akkor a szalag rögzülésének további biztosítására esetleg külső, állítható fokú térdrögzítő viselését is javasolhatjuk. A beteg már a műtét utáni 1. napon megkezdi azokat az erősítő gyakorlatokat, amelyeket a gyógytornász mutatott neki és amelyeket otthon is gyakorolhat.

Varratot a 10-14 nap körül szedünk és ezt követően kezdődik meg a gyógytorna kezelés. A 6. hét végére a betegek visszaszerzik az izület teljes mozgástartományát, már eközben kezdődnek, majd ezt követően is folytatódnak a speciális izomerősítő gyakorlatok. A műtét utáni 12 héttől kezdődhet meg az egyenes vonalú lassú kocogás. Irányváltó jellegű mozgás a műtét utáni 20-24.-ik hétig nem engedélyezett.

A beteg a műtét utáni 5-6.-ik héten már könnyű fizikai munkát végezhetnek, nehéz fizikai munkakörbe való visszatérés csak 10-12 hét után javasolt. Sportaktivitás megkezdése kb. 6 hónap után lehetséges.