Dr. Nyőgér Zoltán

Fokozott vállízületi lazaság – vállízületi instabilitás

Tartalom

A vállizület az emberi test legnagyobb mozgástartománnyal rendelkező izülete. A nagy mozgástartomány miatt az izület sérülékenysége is fokozott. Komplex rostosporcos gyűrű (labrum)-szalag-tok rendszer és persze izomrendszer felelős a megfelelő stabilitásért.

Az emberek egy részénél a szalagrendszer lazább a tokrendszer tágabb az átlagosnál. Ennek következtében a felkar fej sok esetben nem rögzül megfelelő biztonsággal az ízületben, melynek eredménye, hogy az ízületben a felkar fej már olyan mértékben el tud mozdulni, amely már félficamos, vagy ténylegesen ficamos helyzeteket tud létrehozni.

Irányát tekintve az elmozdulás elülső, hátsó és alsó irányba is történhet. Ha az elmozdulás csak egy irányba lehetséges unidirectionalis, ha legalább 2 irányba lehetséges, akkor multidirectionalis instabilitásról beszélünk.

Tünetek:

  • bizonytalan jellegű válltáji fájdalmak
  • időnként kattanás
  • éjszaka többször előforduló ficamszerű érzés

Diagnosztika:

Az előzmények részletes kikérdezése elengedhetetlen, ahol tájékozódunk a fájdalom és instabilitás jellegéről, időtartamáról, intenzitásáról és arról, hogy mely mozgások provokálják.

Fizikális vizsgálat:

  • a beteget derékig le kell vetkőztetni
  • az izomtömeg felmérése
  • fájdalmas pontok kitapintása
  • a mozgástartomány vizsgálata
  • speciális, a szalagok stabilitására és az izmok működésére vonatkozó tesztek elvégzése.

Képalkotók:

Röntgen vizsgálat a csontos struktúrák vizsgálatára.

MRI vizsgálat mindenképpen szükséges a rostosporcos gyűrű (labrum) és a rajta eredő szalagos képletek, ízületi tok állapotának és esetleges rotátorköpeny sérülések megállapítására.

Nem műtéti ellátás:

A fokozott ízületi lazaság esetén elsőként választandó kezelés a gyógytorna, melynek lényege a rotátorköpeny és a válltáji izmok erősítése. A kezelés időtartama minimum 3 hónap.

Bizonyos esetekben, amikor az instabilitás hátterében elsősorban az izomzat gyengesége áll szükség lehet „váll pacemaker” kezelésre. Ezen kezelés során a válltáji izmok aktivációjának újra rendezése történik meg.

Műtéti ellátás:

A műtéti ellátást arthroscopos úton végezzük. A műtét előtt és alatt pontosan tisztáznunk kell, hogy az instabilitás melyik irányba mutat pl. elülső, hátsó. Ennek megfeleleőn a műtét közben horgonyok beültetése mellett a vállízület szalagos rendszerét, illetve ízületi tokját vissza kell rögzíteni, vagy feszesebbé kell tenni.

Rehabilitáció:

A műtétet követő időszakban a műtét jellegétől függően 3-6 hétig rögzítő viselése szükséges. Ebben az időszakban elsősorban ingatorna végzése történik. Ezt követően kezdődik a váll gyógytornáztatása, mely az első időszakban a gyógytornász által vezetett passzív mozgatást jelenti. A mozgástartomány visszanyerése után kezdődnek meg az aktív, izomerősítéssel is járó gyakorlatok. A beteg a teljes mozgásterjedelmet kb. 3 hónaposan éri el, ekkor már gyenge fizikai munkavégzésre alkalmas a váll. Nehéz fizikai munkavégzés megkezdése és esetlegesen a sportba való visszatérés (kontakt sportok) a műtét után 6 hónappal várható.

Szerző
Dr. Nyőgér Zoltán
Dr. Nyőgér Zoltán

A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Traumatológiai-Ortopédiai és Kézsebészeti Szakmacsoport szakorvosa. Az oldal célja röviden összefoglalni az általam gyakrabban kezelt betegségek lényegét, terápiás lehetőségeit, az esetleges műtéti eljárásokat és a műtét utáni időszakot.

Kedves Páciensek!

2024.12.21. – 2025.01.02. között telefonos elérhetőségünk szabadságolás miatt szünetelni fog.

Akut probléma (friss műtéti seb zavar vagy bármely friss műtéttel kapcsolatos probléma) esetén e-mailben jelezzék a panaszt, fotóval mellékelve.

Megértésüket köszönjük! Kellemes Ünnepeket Kívánunk!