Dr. Nyőgér Zoltán

Sérülésből adódó elülső vállficam

Tartalom

A vállizület az emberi test legnagyobb mozgástartománnyal rendelkező izülete. A nagy mozgástartomány miatt az izület sérülékenysége is fokozott. Komplex rostosporcos gyűrű (labrum)-szalag-tok rendszer és persze izomrendszer felelős a megfelelő stabilitásért.

Nagy energiájú sérülések esetén mégis előfordulhat az izület ficama, amikor a felkarfej elhagyja a lapockán található izületi vápát.

Ennek iránya többféle lehet:

Az elülső vállficam az összes vállficam 95%-át alkotja.

A vállizület és az elülső vállficam csontos felépítésének ábrája (elülső nézet)
A vállizület és az elülső vállficam csontos felépítésének ábrája (oldalsó nézet)

A ficamot helyre kell tenni. Amint a ficam megszűnik a beteg fájdalmai is jelentősen csökkenek. Ezt követően a sérült vállat kartartóban kell rögzíteni életkortól függően 1-3 hétig.

A ficam következtében a rostosporcos gyűrűn különböző helyeken alakulhatnak ki szakadások, melyeknek a következményei is eltérőek. Elülső vállficam során a rostosporcos gyűrű elülső-alsó széle szakadhat le a csontról. Ezt a sérülést nevezzük Bankart sérülésnek.

A vállizület csontos, szalagos szerkezetének képe (elülső nézet),
a rostosporcos gyűrű szakadásával

Mivel a rostosporcos gyűrű (labrum) ezen részén tapadnak az elülső szalagok, melyek a váll elülső stabilitásáért felelősek, ezért ebben az esetben a váll előrefelé mutató irányban instabillá válhat.

Tünetek:

  • bizonytalan jellegű válltáji fájdalmak
  • időnként kattanás
  • a beteg elmonáda szerint, olyan mintha a válla ki akarna ugrani a helyéről
  • a kabátba bújás az érintett oldalon a betegben félelemérzetet kelt egy esetleges ficam miatt

Diagnosztika:

Az előzmények részletes kikérdezése elengedhetetlen, ahol tájékozódunk a fájdalom és instabilitás jellegéről, időtartamáról, intenzitásáról és arról, hogy mely mozgások provokálják. Fontos tudnunk a korábbi ficam időpontjáról, a helyretétel módjáról, a rögzítés jellegéről és időtartalmáról, valamint az utókezelésről.

Fizikális vizsgálat:

  • a beteget derékig le kell vetkőztetni
  • az izomtömeg felmérése
  • fájdalmas pontok kitapintása
  • a mozgástartomány vizsgálata
  • speciális, a szalagok stabilitására és az izmok működésére vonatkozó tesztek elvégzése.

Képalkotók:

Röntgen vizsgálat minden esetben kötelező, általában 4 irányú felvételt készítünk az esetleges csontsérülések igazolására.

CT vizsgálat is szükségessé válhat, ha a röntgen felvételeken felmerül az izületi vápa esetleges törése.

MRI vizsgálat mindenképpen szükséges a rostosporcos gyűrű (labrum) és a rajta eredő szalagos képletek sérüléseinek, illetve az esetleges rotátorköpeny sérülések megállapítására.

Nem műtéti ellátás:

Vannak esetek, amikor egyértelmű ficam nem alakul ki, csak úgynevezett “félficamos” állapotok jönnek létre. Ilyenkor a felkarcsont feje csak elindul kifelé az izületi vápából, de nem hagyja azt el. Ezekben az esetekben a megfelelő gyógytorna eredményt hozhat.

Amennyiben a fizikális vizsgálat során egyértelműen igazolódik a szalagok sérülése, illetve a betegnek folyamatosan instabilitás érzése, esetleg visszatérő ficamai vannak, nem műtéti ellátás nem jön szóba.

Műtéti ellátás:

A csontos képletek pontos felmérését követően, illetve a beteg sport- és szabadidő tevékenységét számításba véve tudunk döntést hozni, hogy milyen típusú műtétet végezzünk.

Bankart műtét:

Arthroscopos úton végezzük az eljárást. A leszakadt rostosporcos gyűrűt (labrumot) a csontos peremhez horgonyokkal visszarögzítjük.

A vállizületi vápa csontos, rostosporcos felépítésének ábrája,
a rostosporcos gyűrű stabilizálásával (oldalsó nézet)

Bristow-Latarjet műtét:

Ezt az eljárást akkor alkalmazzuk, ha a sérült rostosporcos gyűrű (labrum) olyan mértékben tönkrement, hogy nem rögzíthető vissza a csontra, vagy ha a többszöri ficam során az izületi vápából egy jelentős méretű darab (kb. 20%) hiányzik. Ilyenkor a hollócsőrnyúlványt a rajta tapadó izmok egy részével leválasztjuk és azt helyezzük át a vápa elülső-alsó peremére.

A vállizületi vápa és a hollócsőrnyúlvány ábrája,
a hollócsőrnyúlvány áthelyezésével (oldalsó nézet)

Rehabilitáció:

A műtétet követő időszakban a műtét jellegétől függően 3-6 hétig rögzítő viselése szükséges, mely a kart beforgatott helyzetben rögzíti. Ebben az időszakban elsősorban ingatorna végzése történik. Ezt követően kezdődik a váll gyógytornáztatása, mely az első időszakban a gyógytornász által vezetett passzív mozgatást jelenti. A mozgástartomány visszanyerése után kezdődnek meg az aktív, izomerősítéssel is járó gyakorlatok. A beteg a teljes mozgásterjedelmet kb. 3 hónaposan éri el, ekkor már gyenge fizikai munkavégzésre alkalmas a váll. Nehéz fizikai munkavégzés megkezdése és esetlegesen a sportba való visszatérés (kontakt sportok) a műtét után 5-6 hónappal várható.

Szerző
Dr. Nyőgér Zoltán
Dr. Nyőgér Zoltán

A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Traumatológiai-Ortopédiai és Kézsebészeti Szakmacsoport szakorvosa. Az oldal célja röviden összefoglalni az általam gyakrabban kezelt betegségek lényegét, terápiás lehetőségeit, az esetleges műtéti eljárásokat és a műtét utáni időszakot.

Kedves Páciensek!

2024.12.21. – 2025.01.02. között telefonos elérhetőségünk szabadságolás miatt szünetelni fog.

Akut probléma (friss műtéti seb zavar vagy bármely friss műtéttel kapcsolatos probléma) esetén e-mailben jelezzék a panaszt, fotóval mellékelve.

Megértésüket köszönjük! Kellemes Ünnepeket Kívánunk!